Férjem nagynénje, Kati, akirÅ‘l meséltem már komolyzenés blogja kapcsán, annyira belejött a blogolásba, hogy belekezdett egy másikba, amelynek címe: In memoriam Gábor Miklós. Ezúttal kedvenc színészérÅ‘l ír, ugyanabban a remek, olvasmányos stílusban, és ugyanolyan alaposan, mint a Kataliszten.
A kis műszaki segítséget kért tőlem, amit egy remek recepttel hálált meg; a címben említett "Vajdasági sós" elnevezésű aprósütiével, amelyet ő is úgy kapott valahonnan.
Nagyon egyszerű és gyors, és hihetetlenül finom.
A fotókért elnézést kérek, az utóbbi idÅ‘ben használt kölcsöngépet vissza kellett adnom (a sajátom Ã¡ldozat lett a tudomány oltárán, ugyebár), még nem tudtam új gépet venni, így aztán  kénytelen vagyok ismét a telefonommal operálni.


 Hozzávalók:
5 dl tej
5 dkg élesztő
1 ek cukor
2 tk só
1 dl olaj
80 dkg liszt

Töltelék:
25 dkg vaj
3 tojássárgája
1 ek só
+ reszelt sajt, aprított medvehagyma

A tetejére:
1 tojás
reszelt sajt

Én minden kelt tésztát a kenyérsütÅ‘vel készíttetek el, így most is az üstbe öntöttem a fél liter meglangyosított tejet, belemorzsoltam az élesztÅ‘t és rászórtam a cukrot. Amikor az élesztÅ‘ felhabosodott, hozzáadtam az olajat, a lisztet és a sót, és elindítottam  a gépet. 15 perc alatt összedagasztattam vele a tésztát, aztán lekapcsoltam.
Akinek nincs kenyérsütője, az egy nagy tálba szórja bele a lisztet, alakítson ki mélyedést a közepén, öntse bele a langyos tejet, morzsolja el benne az élesztőt, majd adja hozzá az olajat és a sót, aztán kézzel, vagy dagasztókaros robotgéppel gyúrja össze.
A kész tésztát nem pihentetjük, hanem egyből négy részre osztjuk, cipó alakúra formáljuk mind a négy darabot, és most adunk nekik pár percet, amíg a lágy vajat habosra keverjük a tojássárgával és a sóval. Aki medvehagymásat szeretne, az egy kis csokorral aprítson össze (én aprítógépbe tettem 1 ek olajjal).
A tojásos vajat négy részre osztjuk, és ha többféle ízesítésű aprósütit szeretnénk, mindegyik vajhoz keverünk valamit. Egyikbe mehet a medvehagyma és egy marék reszelt sajt, a másikba csak sajt, a harmadikba apróra vágott szalonna, vagy tulajdonképpen bármi, amit szeretünk.
Előmelegítjük a sütőt 200 fokosra (alsó-felső sütés).

Kinyújtjuk az első gombócot, és megkenjük a (valamilyen) vajjal, majd feltekerjük, mintha csak kakaós csigát, vagy bejglit készítenénk.
Bár az eredeti recept azt írta, hogy 2 centi vastag szeletekre vágjuk, én úgy gondoltam, inkább ilyen kis trapézokra vágom, szerintem jó ötlet volt.
A tésztadarabokat sütÅ‘papírral borított tepsire sorakoztatjuk, tetejét megkenjük felvert tojással,  Ã©s megszórhatjuk sajttal vagy köménymaggal, vagy mindkettÅ‘vel. Vagy egyikkel sem. NEM KELL KELESZTENI, bár kénytelen-kelletlen muszáj lesz neki kelnie, mivel idÅ‘be telik, mire egy tepsire való cuccot elkészítünk.
Három cipónyi tészta fért rá egy tepsire, maradt egy, azt egy kis tepsiben sütöttem meg. Sütés közben némelyik felborult ugyan, de ez semmit sem változtatott azon, hogy ez a sós aprósüti fantasztikus!

CSIPKETOJÁSAPR 24, '11 9:26 AM
FOR EVERYONE

Doar câteva săptămâni avem la dispoziţie pentru a ne bucura de gustul atât de plăcut al cireşelor, dar şi pentru a profita de proprietăţile lor terapeutice. Amare, sălbatice, negre sau obişnuite, cireşele sunt un preţios izvor de sănătate.

Profesorul doctor Gheorghe Mencinicopshi, directorul Institutului de Cercetări Alimentare, ne spune în continuare ce atuuri au aceste fructe.

CURÄ‚ DE DETOXIFIERE
Cireşele au în compoziţie peste 86% apă şi puţine calorii: 38 kcal/100 grame. Fibrele, care se regăsesc în proporţie de 1,3 grame la 100 grame de cireşe, împiedică asimilarea grăsimilor şi dau rapid senzaţia de saţietate. Toate aceste proprietăţi recomandă cireşele în curele de slăbire şi nu ar fi o idee rea dacă aţi începe vara cu o cură de detoxifiere.

De asemenea, ele sunt o sursă bogată în vitaminele A, B (B1, B2, B3, B6, B9), C, E. Conţinutul de vitamina C la 100 grame de fructe este de 11 mg, ceea ce înseamnă că ar trebui să mâncăm aproximativ de o jumătate de kilogram de cireşe pentru a ne asigura necesarul zilnic. În compoziţia acestor fructe se găseşte şi acidul folic (4 mg/100 grame), de aceea ele sunt indicate cu predilecţie gravidelor.

Nici conţinutul de minerale nu trebuie ignorat. Cireşele conţin zinc, pe care îl găsim în puţine surse alimentare, dar şi potasiu, mineral foarte important pentru buna funcţionare a muşchiului cardiac. La acestea se adaugă calciul şi fierul, potrivit profesorului doctor Gheorghe Mencinicopschi.

"Antocianina, pigmentul care dă culoarea roşie a cireşelor, este un antioxidant natural care se află din belşug în compoziţia acestor fructe. El are capacitatea de a bloca enzimele proinflamatoare COX2, fără a irita mucoasa gastrică şi duodenală, aşa cum fac medicamentele antiinflamatoare. Datorită antocianinelor, cireşele reduc inflamaţia şi durerea, fiind recomandate în mod deosebit bolnavilor care suferă de gută, artrită sau alte procese inflamatoare", precizează profesorul doctor Gheorghe Mencinicopschi.

Cireşele negre conţin şi cianidină, substanţă care ameliorează durerea în criza de gută.

BUNE PENTRU INIMÄ‚
Aceleaşi antocianine combat acţiunea radicalilor liberi, stresul oxidativ şi previn astfel bolile cardiovasculare, neurodegenerative, îmbătrânirea precoce. Quercetina, un alt antioxidant puternic pe care îl regăsim în cireşe, are, de asemenea, o acţiune benefică asupra inimii şi vaselor, potrivit specialistului. În compoziţia cireşelor se găsesc şi betafitosteroli, substanţe care scad nivelul colesterolului sangvin, prin urmare iată încă un motiv pentru care cireşele sunt pe placul inimii.
Potrivit unor studii, betafitosterolii scad ÅŸi riscul de cancer de colon. 

Antitumoral
Dar principalul atu al cireşelor este efectul antitumoral. "Antocianinele combat acţiunea radicalilor liberi, iar la acest efect se adaugă şi cel al enzimei antioxidante superoxid dismutază (SOD). Ea se află în prima linie de luptă împotriva radicalilor liberi. Efect antitumoral au, de asemenea, amigdalina (vitamina B17) şi acidul elagic care se găsesc în compoziţia cireşelor.

Acidul elagic este şi antibacterian", precizează profesorul Mencinicopschi. Toate aceste substanţe, împreună cu vitaminele şi mineralele menţionate, încetinesc îmbătrânirea organismului. Cireşele sunt indicate în dieta persoanelor care au urmat şedinţe de chimioterapie şi radioterapie, fiindcă stimulează imunitatea.



Sfatul nutriţionistului
Cireşele amare şi cele sălbatice conţin mai multe substanţe active decât soiurile obişnuite, potrivit profesorului doctor Gheorghe Mencinicopschi. Cele amare sunt bogate în melatonină, un antioxidant puternic ce reglează somnul (benefic în cazul insomniilor), dar care are şi efect anticancerigen. Cireşele sălbatice previn varicele, hemoroizii şi celulita.

Dar indiferent de tipul de cireşe pe care îl alegem, este foarte important să nu le preparăm termic, fiindcă îşi pierd proprietăţile. Pot fi păstrate însă prin congelare, ne asigură specialistul.



Compoziţie
100 grame cireÅŸe
Apă: 86%
Calorii: 38
Zahăr: 9 g
Fibre: 1,3 g
Potasiu: 229 mg
Calciu: 30 mg
Fosfor: 18 mg
Sodiu: 3 mg
Vitamina C: 11 mg
Acid folic: 4 mg